Mercator vetítés, Gerardus Mercator által 1569-ben bevezetett térképvetítés. Gerardus Mercator Mercator a térképészet egyik úttörője volt, és széles körben a holland térképészeti iskola legjelentősebb alakjaként tartják számon aranykorában (kb. 1570-1670-es évek).). A maga korában figyelemre méltó glóbusz- és tudományos műszerek készítője volt. https://en.wikipedia.org › wiki › Gerardus_Mercator
Gerardus Mercator – Wikipédia
. … Ezt a vetületet széles körben használják navigációs térképekhez, mivel a Mercator-vetítési térképen bármely egyenes vonal állandó igaz irányszög, amely lehetővé teszi a navigátor számára, hogy egyenes vonalú irányt rajzoljon meg.
Miért használják a Mercator-vetítést?
1569-ben Mercator közzétette epikus világtérképét. Ezt a térképet a Mercator vetületével arra tervezték, hogy segítse a tengerészeket a világ körüli navigálásában. A szélességi és hosszúsági vonalak segítségével egyenes útvonalat tervezhetnek. A Mercator vetülete a földgömböt egy henger lapított változataként rajzolta ki.
A térképek milyen tulajdonságát torzítja el a Mercator vetület?
Bár a lineáris skála minden irányban egyenlő bármely pont körül, így megőrzi a szögeket és a kis objektumok alakját, a Mercator-vetület torzítja az objektumok méretét, ahogy a szélesség az Egyenlítőtől az Egyenlítőig nő a pólusok, ahol a skála végtelenné válik.
Hogyan működik a Mercator-vetítés?
A hosszúsági vonalak egyenesen tartása és a 90°-os szög fenntartása a szélességi és hosszúsági vonalak között, a Mercator-vetítés változó távolságokat használ az Egyenlítőtől távol eső szélességi vonalak között. Ennek eredményeként a Föld pólusai és a hozzájuk legközelebb eső szárazföldi tömegek torzulnak.
Melyek a Mercator térképvetítés előnyei és hátrányai?
Előny: A Mercator térképvetülete pontosan mutatja a kontinensek helyes alakját és az irányokat. Hátrány: A Mercator térkép vetülete nem mutatja a kontinensek valós távolságát vagy méretét, különösen az északi és déli pólus közelében.
