Ciklofoszfamid – a modern idők legszélesebb körben használt alkilezőszere. A klórmetin, más néven meklóretamin vagy mustin (HN2) – az első alkilezőszer, amely megkapta a hatósági jóváhagyást.
Melyik gyógyszer az alkilezőszer?
Az alkilezőszerek a rák elleni gyógyszerek első osztályai közé tartoztak. Az alkilezőszereknek öt hagyományos kategóriája létezik: Nitrogén mustárok (pl. bendamusztin, klorambucil, ciklofoszfamid, ifoszfamid, meklóretamin, melfalán) Nitrozo-karbamidok (pl. karmusztin, sztreptozocin, lomusztin, streptozocin)
Mi egy példa az alkilezőszerre?
Az alkilezőszerek néhány példája a nitrogénmustár (klórambucil és ciklofoszfamid), ciszplatin, nitrozo-karbamidok (karmusztin, lomusztin és szemusztin), alkil-szulfonátok (buszulfán), etilén-pa-iminok és triazinok (dakarbazin).
Mi az alkilezőszer a kemoterápiában?
Az alkilezőszerek az első rákellenes gyógyszerek közé tartoztak, és manapság a kemoterápiában a leggyakrabban használt szerek. Az alkilezőszerek közvetlenül a DNS-re hatnak, DNS-szálak térhálósodását, rendellenes bázispárosodását vagy DNS-szálszakadást okozva, megakadályozva ezzel a sejt osztódását.
A ciszplatin alkilezőszer?
A ciszplatin alkilezőszerként van besorolva. Az alkilezőszerek a sejt nyugalmi fázisában a legaktívabbak. Ezek a gyógyszerek nem specifikusak a sejtciklusra.
