A diadalív (más néven Maximilianus I. íve, németül: Ehrenpforte Maximilians I.) egy 16. századi monumentális fametszet, amelyet I. Maximilianus római császárkészített.. Az összetett képet 36 nagy papírlapra nyomtatták 195 különálló fahasábból.
Ki találta fel a diadalívet?
A köztársaság idejéből kevés diadalív ismert. Rómában hármat emeltek: az elsőt Kr.e. 196-ban Lucius Stertinius; a másodikat Kr.e. 190-ben Scipio Africanus, az idősebb a Capitolium-dombon; és a harmadik, ie 121-ben, az első a Forum területén, Quintus Fabius Allobrogicustól.
Mi a legrégebbi diadalív?
Az egyetlen boltív volt a leggyakoribb, de sok hármas ívet is építettek, amelyek közül narancssárga diadalíve (kb. i.sz. 21) a legkorábbi fennmaradt példa.
Ki bízta meg Titust?
Titus boltívét a római szenátus bízta meg, hogy emlékezzenek a Kr.u. 81-ben elhunyt, azonos nevű császárra és a galileai zsidó háború során aratott győzelmére. Amikor 69-ben Vespasianus visszatért Rómába, hogy elfoglalja a trónt, fiát, Titust utasította, hogy fejezze be a júdeai harcot.
Miért rombolták le a rómaiak Jeruzsálemet i.sz. 70-ben?
70 áprilisában, húsvét körül Titus római hadvezér ostrom alá vette Jeruzsálemet. Mivel ez az akció egybeesett a húsvéti ünneppel, a rómaiak megengedték a zarándokoknak, hogy belépjenek a városba, denem volt hajlandó elengedni őket – így stratégiailag kimeríti az élelmiszer- és vízkészletet Jeruzsálemben.
