A koagulatív nekrózis általában infarktus (ischaemiát okozó elzáródásból eredő véráramlás hiánya) következtében alakul ki, és az agy kivételével a test összes sejtjében előfordulhat. A szív, vese, mellékvese vagy lép jó példái a koagulációs nekrózisnak.
Van véralvadási nekrózis az agyban?
A nekrózishoz nincs szükség baktériumok vagy más mikroorganizmusok megjelenéséhez. A koagulációs nekrózis a leggyakoribb típus, és a központi idegrendszer kivételével minden szövetben előforduló ischaemia okozza. A cseppfolyósító nekrózis elsősorban a neurális szövetek, például az agy lebomlásakor és bakteriális fertőzést követően jelentkezik.
Melyik a koagulációs nekrózis leggyakoribb helye?
A legtöbb nekrózishoz hasonlóan, ha elegendő életképes sejt van jelen az érintett területen, általában regeneráció következik be. A véralvadási nekrózis a legtöbb testi szervben előfordul, az agy kivételével.
Végy véralvadási nekrózis a májban?
A májnekrózis (legyen szó ballonos degenerációról, apoptotikus testekről vagy koagulációs nekrózisról) főleg a centrilobuláris zónákban jelentkezik, ami hepatociták lemorzsolásához és elvesztéséhez vezet.
Hol fordul elő cseppfolyósító nekrózis?
Az agyban Az excitotoxicitás miatt a központi idegrendszer sejtjeinek hipoxiás halála cseppfolyósító nekrózishoz vezethet. Ez egy olyan folyamat, amelyben a lizoszómákaz emésztőenzimek lizoszómális felszabadulása következtében a szöveteket gennylé alakítják.
