A fehérjeszintézis a riboszómákon, vagyis az mRNS nukleotidszekvenciájának transzlációja a fehérjék aminosavszekvenciájává, ciklikus folyamat. Az elongáció minden fordulójában két tRNS molekula az mRNS-sel együtt mozog a riboszómán egy többlépcsős folyamatban, amelyet transzlokációnak neveznek.
Hol történik transzlokáció a fehérjeszintézisben?
A fehérjeszintézis során az mRNS-t és a tRNS-t a riboszómán keresztül mozgatja a dinamikus transzlokációs folyamat. A tRNS-ek szekvenciális mozgása az A (aminoacil) helyről a P (peptidil) helyről az E (kilépési) hely felé a hozzájuk tartozó kodonok mozgásával párosul az mRNS-ben.
Mi segíti elő a riboszóma transzlokációját az mRNS-en?
A
tRNS–mRNS transzlokációt a G elongációs faktor (EF-G) elősegíti a GTP hidrolízis árán. … Az EF-G elősegíti a riboszóma elforgatott állapotának kialakulását, és leválasztja a riboszomális alegységek hátrafelé irányuló mozgásait, nyitott konformációt hozva létre, amelyben a tRNS-ek gyorsan mozoghatnak.
Elmozdul a riboszóma a transzlokáció során?
A riboszóma dinamikája nem csak a transzlokációnál fontos, hanem az újrakódolási eseményeknél is, mint például a kereteltolódás és a bypassing, valamint az antibiotikumokkal szembeni érzékenység közvetítése. A transzláció elongációs fázisában a riboszóma az mRNS mentén mozog, miközben szintetizálja a születőben lévő polipeptidet.
Melyik tényező játszik szerepet a riboszóma mRNS mentén történő eltolódásában?
A transzlokációt egy elongációs faktor (EF-G Escherichia coliban)katalizálja, és nagy molekulák (mRNS és két tRNS) precíz és koordinált mozgását foglalja magában nagy távolságokon (∼) 50 Å) a riboszómában.
