A szemelparitás (és a kapcsolódó botanikai „monokarpia”) az élettörténetet írja le, amelyet egyetlen, rendkívül termékeny szaporodási roham határoz meg, és szembeállítható az iteroparitással („polikarpia”)”), az élettörténet, amelyet az élet során ismétlődő (azaz „iteratív”) szaporodási rohamok határoznak meg.
Mi az előnye a semelparitásnak?
A semelparitás előnye, hogy lehetővé teszi egy szervezet számára, hogy maximálisan befektessen a szaporodásba, ami nagyobb kuplungméretet, nagyobb szülői befektetést vagy rövidebb generációs időt eredményez.
Az emberek félelmetesek vagy iteroparosak?
Az emberek (Homo sapiens) az iteroparous fajok egyik példája – az emberek biológiailag képesek több utód megszületésére életük során. Az iteroparous gerincesek közé tartoznak a madarak, hüllők, halak és emlősök (Angelini és Ghiara 1984).
A lazac iteroparos vagy semelparous?
A szervezetek szaporodási ütemtervük szerint kategorizálhatók: a féltermékek (pl. polip, csendes-óceáni lazac) egyetlen, „ősrobbanásos” végzetes szaporodási epizóddal rendelkeznek, míg iteroparous szervezetek (pl. emberek, Atlanti-óceáni lazac) életük során többszörös szaporodási epizódra képesek [1-4].
Melyik állat csak egyszer szaporodik életében?
Az ilyen fajokat semelparous-nak hívják. A szemelparitás egy olyan szaporodási stratégia, amelyben az egyed életében csak egyszer szaporodik, és hamarosan meghalutána. Például a lazac, a polip és az erszényes egerek gyorsan elpusztulnak a szaporodás után.
