Adaptációk a fényelnyelés maximalizálása érdekében: Átlátszó viaszos kutikula – védőréteg, amely lehetővé teszi a fény bejutását a levélbe. Vízálló, hogy megakadályozza a párolgás okozta vízveszteséget. Epidermisz – átlátszó, fizikai védőréteg, amely nem tartalmaz kloroplasztokat. Fényt enged be a levélbe.
Hogyan alkalmas a kutikula a fotoszintézisre?
Miután a sztóma kinyílik és a szén-dioxid belép a levélbe, a kutikula megvédi a mezofil réteget, amely a fotoszintetikus sejteket tartalmazza, amelyek befogadják és feldolgozzák a szén-dioxidot a glükóz előállításához. A kutikula áttetsző, így nem akadályozza meg, hogy a napsugarak elérjék a fotoszintetikus sejteket.
Hogyan alkalmas a levél a fényelnyelésre?
Egy levél általában nagy felülettel rendelkezik, így sok fényt képes elnyelni. Felső felületét viaszos réteg védi a vízveszteségtől, a betegségektől és az időjárási károktól. A levél felső része az a hely, ahová a fény esik, és egy palánkcellának nevezett sejttípust tartalmaz. Ez úgy van kialakítva, hogy sok fényt nyeljen el.
Hogyan csökkenti a kutikula a vízveszteséget?
A kutikula néven ismert viaszos réteg minden növényfaj levelét fedi. A kutikula csökkenti a vízvesztés mértékét a levélfelületről. … A párologtatás sebességét is csökkenthetik azáltal, hogy blokkolják a levegő áramlását a levél felületén.
Fotoszintézis zajlik a kutikulában?
Mezofill alkotja a levél belsejének nagy részét. Itt megy végbe a fotoszintézis. … Viaszszerű kutikulát választanak ki, hogy megakadályozzák a víz elpárolgását a levélről. Az epidermisz apró pórusai, úgynevezett sztómák (szinguláris, sztóma), amelyek szabályozzák a párologtatást és a levegővel való gázcserét.