A Compton-effektusban egyedi fotonok ütköznek egyetlen elektronokkal, amelyek szabadok vagy meglehetősen lazán kötődnek az anyag atomjaihoz. … Az energia és a hullámhossz közötti összefüggés miatt a szórt fotonok hullámhossza hosszabb, ami attól is függ, hogy mekkora szögbe terelték át a röntgensugarakat.
Mi történik a Compton-effektusban?
A Compton-effektusban egyes anyagokról szórt röntgensugarak eltérő hullámhosszúak, mint a beeső röntgensugarak. Ennek a jelenségnek nincs klasszikus magyarázata. … A Compton-szórás egy rugalmatlan szórás, amelyben a szórt sugárzás hullámhossza hosszabb, mint a beeső sugárzásé.
Miért jelentkezik a Compton-effektus?
A foton (röntgen vagy gamma) és szabad elektronok (az atomokhoz nem kötődő) vagy lazán kötött vegyértékhéj (külső héj) elektronokkal való kölcsönhatása miatt következik be. … A Compton-effektus egy részleges abszorpciós folyamat, és mivel az eredeti foton elvesztette az energiáját, ezt Compton-eltolásnak (azaz a hullámhossz/frekvencia eltolódásának) nevezik.
Mi a Compton-effektus és származtatása?
A Compton-effektus az a hatás, amely akkor figyelhető meg, ha röntgen- vagy gamma-sugarak szóródnak szét egy megnövekedett hullámhosszú anyagon. Arthur Compton 1922-ben tanulmányozta ezt a hatást. A tanulmány során Compton azt találta, hogy a hullámhossz nem függ a beeső sugárzás intenzitásától.
Hogy vanCompton-eltolások kiszámítása?
15, megkapjuk a Compton-eltolás relációját: λ′−λ=hm0c(1−cosθ). A h/m0c tényezőt az elektron Compton-hullámhosszának nevezzük: λc=hm0c=0,00243nm=2,43 pm.
