A variancia homogenitásának Bartlett-tesztje egy teszt annak meghatározására, hogy egy kategorikus, független változó két vagy több csoportjában egyenlő eltérések vannak-e egy folytonos vagy intervallumszinttől függő változóban. Azt a nullhipotézist teszteli, hogy nincs különbség a csoportok közötti eltérésekben.
Mi a teendő, ha a Bartlett-teszt szignifikáns?
Elfogadja vagy elutasítja a nullhipotézist, a P-érték és a szignifikanciaszint alapján. Ha a P-érték nagyobb, mint a szignifikancia szint, akkor nem utasíthatjuk el azt a nullhipotézist, miszerint a szórások egyenlőek a csoportok között.
A Bartlett-teszt paraméteres?
A
StatsDirect parametrikus (Bartlet és Levene) és nem paraméteres (négyzetes rangok) teszteket biztosít a variancia egyenlőségére/homogenitására. A leggyakrabban használt statisztikai hipotézis-tesztek, például a t-próbák, összehasonlítják az átlagokat vagy a hely más mértékét.
Mi a különbség a Bartlett-teszt és a Levene-teszt között?
Levene teszt a Bartlett-teszt alternatívája. A Levene-teszt kevésbé érzékeny a normálistól való eltérésekre, mint a Bartlett-teszt. Ha szilárd bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy adatai valóban normál vagy csaknem normális eloszlásból származnak, akkor a Bartlett-teszt jobb teljesítményt nyújt.
Mire használható a KMO érték és a Bartlett-teszt a faktoranalízisben?
A KMO és Bartlett teszt együtt értékeli ki az összes elérhető adatot. Egy KMOA 0,5 feletti érték és a Bartlett-teszt 0,05 alatti szignifikanciaszintje arra utal, hogy az adatok között lényeges összefüggés van. A változók kollinearitása azt jelzi, hogy egy változó milyen erősen korrelál más változókkal.
