A név a tetra szóból (a görögből-"valamiből négy") és az akkordból (a görög chordon - "húr" vagy "nóta" szóból) származik. Az ókori görög zeneelméletben a tetrachord a nagyobb és kisebb tökéletes rendszerek egy szegmensét jelentette, amelyet mozdíthatatlan hangok határolnak (görögül: ἑστῶτες); a közöttük lévő hangjegyek mozgathatóak voltak (görögül: κινούμενοι).
Ki találta fel a tetrachordot?
Ez azt jelenti, hogy mindegyiknek öt félhangon vagy fél lépésen belül kell lennie az alaphangtól. A tetrachordokat először az ókori görögök fejlesztették ki és használták a tökéletes arányok megünneplésére a zenében, napjainkban pedig gyakran megtalálhatók a jazz zenében.
Mit jelent a tetrachord?
A nyugati zenében a tetrachord négy hangból álló növekvő sorozat. Két diszjunkt tetrachord (amelyek nem rendelkeznek közös hangszínnel), mindegyik hang, hang, félhang intervallum-elrendezéssel együtt alkotja a dúr skálát.
Mi a célja a tetrachordnak?
A tetrachordok kiváló módja annak, hogy a skálákat kezelhető darabokra bontsák. A skálákat nagyon könnyű kitalálni, ha 8 hang helyett csak két tetrachodra kell emlékezned.
Hogyan jön létre a dúr tetrachord?
Egy nagy tetrachord egy egész lépésből áll, amit egy másik egész lépés követ, majd egy fél lépés. Két egymás után elhelyezett nagy tetrachord alkot egy dúr skálát. Például a C-dúrban a Tetrachord I-vel épül fela C, D, E és F hangok.
