Egy ideális gáz nem cseppfolyósítható, mert nincs intermolekuláris erő intermolekuláris erő Az intramolekuláris erő (vagy elsődleges erő) minden olyan erő, amely összeköti a molekulát vagy vegyületet alkotó atomokat, nem tévesztendő össze az intermolekuláris erőkkel, amelyek a molekulák között jelen lévő erők. … A kémiai kötéseket például intramolekuláris erőknek tekintjük. https://en.wikipedia.org › wiki › Intramolecular_force
Intramolekuláris erő – Wikipédia
vonzás az ideális gázmolekulák között. … A nem ideális gázok nagy intermolekuláris kölcsönhatást mutatnak, így ezeknek a gázoknak a cseppfolyósítását két tényező szabályozza – a hőmérséklet csökkenése és a nyomás növekedése.
Az ideális gáz folyékonyvá válhat?
A valódi gázok olyanok, mint az ideális gázok magas hőmérsékleten. … Amikor azonban a gáz folyadékká válik, a térfogat valójában rohamosan csökken a cseppfolyósítási ponton. A térfogat kissé csökken, ha az anyag szilárd, de soha nem lesz nulla. A nagy nyomás hatására a gáz fázisa folyadékká változhat.
Miért nem létezhetnek ideális gázok?
A gázrészecskéknek nulla térfogatot kell elfoglalniuk, és semmilyen vonzó erőt nem kell kifejteniük egymás felé. Mivel egyik feltétel sem igaz, nem létezik ideális gáz.
Melyik gáz nem cseppfolyósítható könnyen?
Állandó gázok, mint plhidrogén, oxigén és nitrogén nem cseppfolyósítható könnyen a préselés, a hűtés vagy a nyomás alkalmazása során. Az állandó gázoknak gyenge intermolekuláris kölcsönhatási erejük van, ami lehetetlenné teszi a cseppfolyósítási folyamat végrehajtását.
Milyen hőmérsékleten lehet cseppfolyósítani egy ideális gázt?
A gázok cseppfolyósodnak, amikor az összetevőmolekuláik érintkeznek és kölcsönhatásba lépnek egymással, ez mindig abszolút nulla előtt fog megtörténni, mert a valódi gázrészecskéknek van térfogata. De egy ideális gáznak nulla térfogatú részecskéi vannak, és definíció szerint nincs intermolekuláris kölcsönhatás. Ezért nem tud cseppfolyósodni.
