Az 1870-es évek elejére a részarányos termesztés néven ismert rendszer ur alta a mezőgazdaságot a gyapotültető délen. Ebben a rendszerben a fekete családok kis telkeket vagy részesedéseket béreltek, hogy maguk dolgozhassanak; cserébe a termés egy részét az év végén a földtulajdonosnak adnák.
Hogyan kezdődött a megosztás?
A polgárháború után az egykori rabszolgák állást, az ültetvényesek pedig munkásokat kerestek. A készpénz hiánya vagy az önálló kreditrendszer a részvénytermesztés kialakulásához vezetett. … A nagy gazdasági világválság, a gépesítés és más tényezők hatására a termés elhalványult az 1940-es években.
Meddig tartott a megosztás?
A polgárháború utáni újjáépítés idején a közös termesztés elterjedt volt délen. Ez volt az a mód, ahogy a földtulajdonosok továbbra is munkaerőt parancsolhattak, gyakran afro-amerikaiaktól, hogy gazdaságukat jövedelmezően tartsák. Az 1940-es évekre a legtöbb helyen elhalványult. De nem mindenhol.
Miért volt igazságtalan a részvénykivágás?
A föld, a készletek és a lakhatás költségeit levonták a termésrészesedők részarányából, így a rossz években gyakran jelentős adósságokkal kellett szembenézniük a földtulajdonosokkal szemben. … A földtulajdonosok és a részvényesek közötti szerződések jellemzően kemények és korlátozóak voltak.
A megosztás ugyanolyan volt, mint a rabszolgaság?
A megosztás az, amikor bárki él és/vagy olyan földön dolgozik, amely nem az övé, és cserébeerőfeszítésükkel nem fizetnek számlákat. A különbség a kettő között a szabadság, a részvényesek, ahol nem voltak szabad emberek, rabszolgák. …
