Használhatjuk a binomiális eloszlást, hogy meghatározzuk annak valószínűségét, hogy bizonyos számú sikert érünk el, például a sikeres kosárlabdalövéseknél, meghatározott számú kísérletből. A binomiális eloszlást használjuk a diszkrét valószínűségek meghatározására.
Honnan tudja, hogy mikor kell binomiális vagy normál eloszlást használni?
A normál eloszlás olyan folytonos adatokat ír le, amelyek szimmetrikus eloszlásúak, jellegzetes „harang” alakkal. A binomiális eloszlás egy véges mintából származó bináris adatok eloszlását írja le. Így megadja annak valószínűségét, hogy n próbából r eseményt kapunk.
Mi a 4 követelmény a binomiális eloszláshoz?
1: Az n megfigyelések száma rögzített. 2: Minden megfigyelés független. 3: Minden megfigyelés két kimenetel egyikét képviseli ("siker" vagy "kudarc"). 4: A p „siker” valószínűsége minden eredménynél azonos.
Honnan tudja, hogy használhatja-e a binomiális eloszlást?
A binomiális eloszlásoknak a következő három feltételnek is meg kell felelniük:
- A megfigyelések vagy kísérletek száma rögzített. …
- Minden megfigyelés vagy próba független. …
- A siker valószínűsége (farok, fej, sikertelenség vagy passz) pontosan ugyanaz az egyik kísérletről a másikra.
Mely példákban használható a binomiális eloszlás?
A binomiális eloszlás legegyszerűbb valós példája aolyan hallgatók, akik sikeresek vagy megbuktak egy főiskolán. Itt a passz sikert, a kudarc pedig kudarcot jelent. Egy másik példa a lottószelvény megnyerésének valószínűsége. Itt a jutalom elnyerése sikert jelent, a nem nyerés pedig kudarcot.
