Nyitott tetejű, U-alakú szisztrumok Kr.e. 2500-ban léteztek Sumerben, és Tbiliszi közelében, Grúziában tárták fel őket. Hasonló szisztrumokat játszanak ma a kopt és az etióp egyházak liturgiájában. Nyugat-Afrikában is léteznek, két amerikai indián törzs között, valamint Malajzia és Melanézia bambuszcápa csörgőjeként.
Ki találta fel a szisztrumot?
A sitrum (csörgő) egy ütős hangszer volt, amelyet először az ókori egyiptomiak használtak, általánosan használtak az ókori görög zenei gyakorlatokban, és gyakran ábrázolták a vizuális művészetekben, például szobrászatban és fazekasság.
Melyik országból származik a tambura?
A tambura eredete ismeretlen, de a történelmi írásokban már Kr.e. 1700-ban felbukkan, és ókori zenészek használták Nyugat-Afrikában, a Közel-Keleten, Törökországban, Görögország és India. A tambura kereskedők vagy zenészek útján jutott el Európába.
Mire használták a Sistrumot?
A szisztrum egyfajta hangszer volt, amelyet fesztiválokon és vallási rituálék során megráztak. Sistrát női istenségekkel hozták kapcsolatba, különösen Hathort, aki a szerelem, a szülés és a „női” tevékenységek, például a dal és a tánc istennője volt.
Mi az egyiptomi szisztrum?
A sitrum egy ókori egyiptomi ütős hangszer, amelyet vallási szertartások során és egy istenség jelenlétében megráztak. … Ennek a szitrumnak a fogantyúja formájúa „Denevér embléma”, amelyet Hathor istennővel, a zene védőnőjével társítottak.
