Míg mind a propil-amin, mind az 1-propanol azonos típusú intermolekuláris erőkkel rendelkezik (Londoni diszperziós erők Londoni diszperziós erők Londoni diszperziós erők (LDF, más néven diszperziós erők, Londoni erők, pillanatnyi dipólusok által kiváltott erők) a dipóluserők, a fluktuáló indukált dipólus kötések vagy lazán, mint van der Waals erők) olyan típusú erők, amelyek atomok és molekulák között hatnak, amelyek általában elektromosan szimmetrikusak, vagyis az elektronok… https://en.wikipedia.org › wiki › London_dispersion_force
Londoni diszperziós erő – Wikipédia
dipól-dipól vonzás és hidrogénkötés), az 1-propanolnak magasabb a forráspontja.
A propil-amin rendelkezik hidrogénkötéssel?
Magyarázza ezt a nagy különbséget. Válasz: A propilamin hidrogénkötést tud létrehozni egy N-H kötés és a szomszédos molekulán lévő elektronpár között. A trimetil-aminnak nincs N-H kötése, ezért nem tud hidrogénkötést kialakítani. A hidrogénkötés növeli a propil-amin forráspontját.
A metoxi-metánnak van dipólus-dipólusa?
A metoxi-metán (dimetil-éter) C-O kötései (CH3-O-CH3) polárisak. A molekula geometriája szögletes, ami egy teljes molekuláris dipólust eredményez. Ezért a molekula ki lesz téve a dipól-dipól és a dipól/indukált dipól kölcsönhatásoknak, valamint az erősebb diszperziós erőknek.
A polipropilénnek van dipólusaerők?
A molekulák különféle kölcsönhatásokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz: gyenge van der Waals erők, mint a polietilén és a polipropilén esetében; erősebb dipól-dipól kölcsönhatások; hidrogénkötés, mint a nylon esetében; vagy aromás gyűrűk egymásra halmozása, mint a polisztirol esetében.
Van s02 dipólus dipólus erők?
Igen, a kén-dioxid (SO2) egy poláris molekula, amelynek intermolekuláris erőiben dipólus-dipól kölcsönhatások vannak.
