A szilán nehezebb, ezért nagyobb a londoni erői Londoni erők Londoni szétszóródó erői (LDF, más néven diszperziós erők, londoni erők, pillanatnyi dipólusok által kiváltott dipóluserők, fluktuáló indukált dipólus kötések vagy lazán, mint van der Waals erők) egyfajta erő, amely az atomok és molekulák között ható, amelyek általában elektromosan szimmetrikusak; vagyis az elektronok … https://en.wikipedia.org › wiki › London_dispersion_force
Londoni diszperziós erő – Wikipédia
és magasabb forráspont. A víz és a hidrogén-szulfid között mindkettő poláris, és dipól-dipól erőkkel bírnak, így magasabb forráspontjuk van, mint a metánnak vagy a szilánnak. De a vízben vannak hidrogénkötések, amelyek rendkívül erős dipól-dipól erők.
Milyen típusú intermolekuláris erő az SiH4?
A SiH4-ben a SiH4-ben nagy felületen szétterülő elektronok nagyobb száma miatt a Van der Walls-diszperziós erők nagyobbak a SiH4-ben, mint a metáné. Ezáltal az intermolekuláris diszperziós erők SiH4-ben nagyobbak, mint CH4-ben.
A SiH4-nek van dipólus-dipólusa?
Az SiH4 nem poláris természetű, mert szimmetrikus alakja négy azonos Si-H kötést tartalmaz, amelyek kioltják a dipólusmomentumukat, ami nulla dipólusmomentumban van..
Milyen im erők vannak jelen a SiH4-ben?
A lecke konkrétan az ion-dipól, dipól-dipól és a londoni (vagy diszperziós) erőket magyarázza.
Vanhidrogénkötés van a SiH4-ben?
Itt a SiH4 Si1-H3-ja hidrogéndonor és elektrondonorként is működik. Ezért a hagyományos hidrogénkötésekkel összehasonlítva IHB komplexeket képeztek.
