500 felnőtt közül akár 1-nél is előfordulhat ez az állapot. A férfiak és nők minden korosztálytól és rassztól függetlenül szenvedhetnek kardiomiopátiában. A tágult kardiomiopátia gyakoribb a feketéknél, mint a fehéreknél és a férfiaknál, mint a nőknél. Úgy gondolják, hogy a hipertrófiás kardiomiopátia a leggyakoribb örökletes vagy genetikai eredetű szívbetegség.
Hány embert érint a kardiomiopátia?
A kardiomiopátia bármely életkorban és rasszban bárkit érinthet. 500 felnőttből körülbelül 1 szenved kardiomiopátiában. A kardiomiopátia bizonyos típusai egyeseknél nagyobb valószínűséggel fordulnak elő, mint másokban. Például a dilatatív kardiomiopátia gyakoribb a feketéknél.
A kardiomiopátia a veszélyeztetettek listáján szerepel?
Bár a cardiomyopathiában vagy szívizomgyulladásban szenvedőket nem tekintik különösen sebezhetőnek (kivéve, ha terhesek, vagy a kormány által felsorolt egyéb alapbetegségben szenvednek) továbbra is fontos, hogy az ilyen állapotú emberek kövessék a „sebezhető” embereknek szóló tanácsot.
Hogyan hat a kardiomiopátia más testrendszerekre?
A kóros szívműködés hatással lehet a tüdőre, a májra és más testrendszerekre. A restriktív kardiomiopátia hatással lehet az alsó szívkamrákra (kamrákra) vagy bármelyikre. A restriktív kardiomiopátia ritka állapot. A leggyakoribb okok az amiloidózis és a szív ismeretlen okból eredő hegesedése.
Mi a 4 jelekardiomiopátia?
A kardiomiopátia jelei és tünetei a következők:
- Légszomj vagy légzési nehézség, különösen fizikai megterhelés esetén.
- Fáradtság.
- Duzzanat a bokában, a lábfejben, a lábakban, a hasban és a nyak ereiben.
- szédülés.
- Kedvesség.
- Elájulás fizikai tevékenység közben.
- Aritmiák (szabálytalan szívverés)
